Az első két hét
Beszoktatás
Egy igazán különleges és izgalmas időszak, a szülőnek és kisgyermeknek egyaránt. Hiszen ezidő alatt a szülő gyermekével együtt, közösen vehet részt a bölcsőde mindennapjaiban, ismerheti meg kisgyermeknevelőinket, építheti ki bizalmát a csapat iránt. Beszoktatási időszakunk 2 hétig tart. Természetesen a gyermekek fokozatosan szokják meg az új környezetet és a számukra még új arcokat.
Minden gyermek egyéni igényeit figyelembe véve, a beszoktatási folyamat gyermekenként változó ütemben halad.
Függ többek közt attól járt-e már korábban közösségben, mennyire szociális, nagyszülők, barátok vigyáztak-e rá korábban anyuka távollétében. Ezalatt a 2 hét alatt szülő és gyermek együtt barátkozhatnak meg a csoport többi tagjával, ismerhetik meg napirendünket, szokásainkat. Egy kényelmes tempóban, együtt ismerkedhetnek meg a csoportot vezető nevelőkkel is. A beszoktatás ideje alatt kiemelten fontos a türelem, mind szülői, mind kisgyermeknevelői oldalról. Az az ideális, ha a beszoktatás alatt mindig ugyanaz a személy kíséri el a gyermeket a bölcsődébe.
A dán gyereknevelési módszerek szerepe a könnyebb beszoktatásban és leválásban a bölcsődében
A gyermekek bölcsődei beszoktatása és leválasztása gyakran kihívásokkal jár mind a szülők, mind a nevelőtestület számára. A dán gyereknevelési szemléletmód és módszertan kiemelkedő példát mutat arra, hogyan lehet a gyermekek érzelmi biztonságát megőrizve megkönnyíteni ezeket a folyamatokat. A skandináv országokat jellemző gyermekközpontú, empatikus és strukturált megközelítések hatékony eszközökké váltak a leválási szorongás csökkentésében.
A dán nevelés alapelvei és a leválás támogatása
Dániában a gyermekközpontú nevelési módszerek kiemelten hangsúlyozzák az érzelmi biztonság megteremtését és a szülő-gyermek kötődés támogatását a beszoktatás során. A „kötődés elmélete” (Bowlby, 1969) által inspirált módszerek szerint a gyermekek számára a stabil, kiszámítható és támogató környezet segíti a bizalom kiépítését a bölcsődei személyzettel és a környezettel szemben.
Fokozatos beszoktatás és a szülő részvétele
A dán módszertan egyik kulcselem a fokozatos beszoktatás, amelyben a gyermek és a szülő közösen lépnek be a bölcsődei környezetbe. „A szülő jelenléte és aktív részvétele a beszoktatás első szakaszaiban csökkenti a gyermek szorongását, és biztonságérzetet ad” (Kierkegaard, 2017). Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy a gyermek fokozatosan szokjon hozzá az új környezethez, miközben a szülő támogatását élvezheti.
Empatikus kommunikáció és a személyre szabott támogatás
Dániában hangsúlyos az empatikus kommunikáció alkalmazása a gyermekekkel és a szülőkkel egyaránt. A bölcsődében dolgozó pedagógusok, gyógypedagógusok és kisgyermeknevelők folyamatosan figyelnek a gyermekek érzelmi állapotára, és ennek megfelelően alakítják a beszoktatási folyamatot. „A személyre szabott megközelítés segít abban, hogy minden gyermek saját tempójában, saját szükségletei szerint szokjon hozzá az óvodai élethez” (Nielsen, 2019).
A közösségépítés és a bizalom kialakítása
A dán módszerek része a közösségépítés és a bizalom kialakítása is. A rendszeres, kis csoportos tevékenységek és a kötött napi rutinok segítenek a gyermekeknek érzelmi stabilitást találni, így könnyebben el tudnak szakadni a szülőtől. „A bizalmi kapcsolat kialakítása a pedagógusok és a gyermekek között alapvető a leválási folyamat sikerességében” (Jensen, 2018).
A leválás könnyítése: a gyakorlatban
A dán gyakorlatban alkalmazott módszerek között kiemelkedő szerepe van a „kis lépések” elvének. Ez azt jelenti, hogy a gyermekekkel való elválás nem történik hirtelen, hanem fokozatosan, hosszabb időintervallumon keresztül. A szülő és a pedagógus közösen figyelik a gyermek reakcióit, és ennek megfelelően finomhangolják a folyamatot. Emellett a gyermek számára érthető, következetes kommunikáció és a biztonságos fizikai környezet szintén növeli a siker esélyeit.
Eredmények és tapasztalatok
Számos tanulmány igazolja, hogy a dán beszoktatási és leválási módszerek csökkentik a gyermekek szorongását, növelik az önbizalmat és gyorsítják az alkalmazkodást (Pedersen & Andersen, 2020). Ezen túlmenően a szülői elégedettség is magasabb, amikor a gyermek érzelmi biztonsága elsődleges szempontként jelenik meg a folyamatban.
Összegzés
A dán gyereknevelési módszerek, különösen a fokozatos, szülőket is bevonó beszoktatási és leválási stratégiák, hatékonyan csökkentik a gyermekek szorongását és segítik az érzelmi stabilitás kialakítását. Az empatikus kommunikáció, a személyre szabott támogatás, valamint a bizalomépítés alapelvként szolgál ezen folyamatok sikerességében. Ezek a módszerek nemcsak Dániában, hanem más országokban is jó példaként szolgálhatnak a gyermekközpontú, érzelmileg intelligens bölcsődei nevelés kialakításában, Délegyházán a Rózsaharmat Bölcsődében is megvalósítjuk a Dániában bevált tudományosan alátámasztott módszereket.
Források:
- Bowlby, J. (1969). Attachment and Loss. New York: Basic Books.
- Kierkegaard, M. (2017). Parent-Child Relationships in Danish Daycare. Copenhagen: Danish Institute for Child Development.
- Jensen, L. (2018). Building Trust in Early Childhood Education. Aarhus University Press.
- Nielsen, A. (2019). Empathy and Individual Support in Danish Preschools. Scandinavian Journal of Child Psychology.
- Pedersen, M., & Andersen, R. (2020). Reducing Anxiety during Daycare Transition: Danish Approaches. Journal of Early Childhood Research.
Beszoktatás menete
A szülő és a gyermek 9 órára érkezik. A gyermek a szülővel együtt játékidőben ismerkedik a környezetével, csoporttal, kisgyermeknevelővel. A kisgyermeknevelő megfigyeli az egyéni sajátosságokat, a gyermek szokásait, a szülői attitűdöt.
A szülő és a gyermek 9 órára érkezik, folytatódik az ismerkedés. A szükséges gondozást a szülő végzi a kisgyermeknevelő megfigyeli. Tízórait a szülő kínálja fel a gyermeknek.
A szülő és a gyermek fél 9-re érkezik, folytatódik az ismerkedés. A szükséges gondozási műveleteket a szülő végzi, a kisgyermeknevelő figyelemmel kíséri. A kisgyermeknevelő törekszik a gyermekkel való kapcsolatfelvételre. A tízóraival már a kisgyermeknevelő kínálja meg a gyermeket.
A szülő és a gyermek fél 9-re érkezik. A gyermek már a bölcsődében ebédel, az ebéddel a szülő kínálja. A szükséges gondozási műveleteket még a szülő végzi, de a kisgyermeknevelő is besegít, apróbb gondozási műveletek kezdeményezésével nyit a gyermek felé.
A szülő és a gyermek 8 órára érkeznek. A gyermek a bölcsődében reggelizik és ebédel. A kisgyermeknevelő végzi a gondozási műveletek jelentős részét. A szülő hosszabb-rövidebb időre kimegy a csoportból, de bármikor visszahívható. Ebéd után már az ágyát is megmutatják a gyermeknek.
A hétvégi kimaradt napok miatt a beszoktatás menete ugyanaz, mint pénteken volt.
A szülő a gyermekkel 8 órára érkezik. A szülő kimegy csoportból, a kisgyermeknevelő végzi a gondozási műveleteket. Ebéd után az anya altatja el a gyermeket, és ébredéskor szintén jelen van. Ébredés után hazamennek.
A gyermek reggelire érkezik és uzsonna után hazamegy. A szülő délelőttönként már egyre több időt van távol, végül már nincs is jelen. A gondozási műveletek a kisgyermeknevelő végzi. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az elválás nem csak a gyermekek számára jelenthet nehézséget. Az anyáknak, szülőknek ugyanúgy fel kell dolgozniuk azt, hogy gyermekükre most már más figyel, más gondoskodik róla napközben. Szoktatni kell saját magukat is, és gyermeküket is – szép fokozatosan – arra, hogy egyre több ideig lesznek külön egymástól, de a nap végén újra együtt játszhatnak majd. Fontos, hogy a szülő bízzon a választott nevelőben, magabiztosságot sugározzon gyermeke felé, így benne is biztonságérzetet kelt, megkönnyítve ezzel a beszoktatást.
A beszoktatást megkönnyíti a játszó csoportba járás. Amennyiben van lehetőség, várunk Titeket a játszó csoportunkban gyermekeitekkel.
Rózsaharmat Bölcsőde Csapata