Szúnyos, kullancs, darázs
A megelőzés elsődlegessége
A bölcsődés korú gyermekek esetében a csípések megelőzése nem csupán komfortkérdés, hanem alapvető gyermekegészségügyi és családszervezési feladat. Ebben az életkorban a gyermek biológiai sérülékenysége, korlátozott önvédelmi képessége és kiszámíthatatlan viselkedése miatt a csípéskockázatot elsősorban a környezet és a szülői, kisgyermeknevelői döntések alakítják.
A nemzetközi szakmai ajánlások általános logikája szerint a védekezés leghatékonyabb módja a kitettség csökkentése, vagyis annak megakadályozása, hogy a rovar egyáltalán elérje a gyermek bőrét.
A megelőzés azért kulcsfontosságú, mert egyetlen csípés is aránytalanul nagy következményekkel járhat kisgyermekkorban: intenzív viszketés, vakarás, következményes alvászavar, helyi gyulladás, allergiás reakció vagy szorongás is kialakulhat. Kullancscsípés esetén a fertőzésveszély miatt a gyors és következetes prevenció még nagyobb jelentőséget kap.
Kisgyermek-központú kockázati logika
A kisgyermekek kitettsége nemcsak életkorukból, hanem viselkedésükből is fakad. A talajközeli mozgás, a fűben ülés, a bokrok közötti játék, a nyitott, lassú pohár, kulacs használat és ételfogyasztás a hirtelen mozdulatok mind növelhetik a csípésveszélyt. Ezért a megelőzésnek nem, illetve nem csak a gyermek „fegyelmezésére”, hanem a környezet előkészítésére kell épülnie.
A modern szakmai gondolkodás szerint ez a hatékonyabb és etikusabb megközelítés, mert a veszélyt nem utólag kezeli, hanem eleve mérsékli.
A szülői, kisgyermeknevelői döntés ebben a helyzetben preventív egészségkommunikációként is felfogható. A jó megelőzési stratégia nem ijesztget, hanem strukturálja a mindennapokat: mikor menjünk ki, mit adjunk a gyermekre, hogyan zárjuk le az ételt, és mikor ellenőrizzük a testet hazaérkezés után. A megelőzés tehát viselkedési rendszer, nem egyszeri akció.
Fizikai védelem mint első vonal
A nemzetközi gyakorlatban a fizikai védelem az elsődleges védelmi vonal. A hosszú ujjú, világos színű , de laza ruházat, a hosszú nadrág, a zokni és a zárt cipő jelentősen csökkentheti annak valószínűségét, hogy kullancs vagy más csípő rovar közvetlenül elérje a bőrt. Kisgyermekeknél ennek különös jelentősége van, mert a bőrterület nagy része a mozgás során könnyen érintkezik a környezeti növényzettel. Az ilyen típusú védelem nem függ a gyermek együttműködésétől (kivétel, ha épp az öltözködésben nem együttműködő:), ezért a legmegbízhatóbb megoldások közé tartozik.
Szúnyogok esetében a fizikai védelem szintén fontos, különösen a szúnyogháló, a fedett pihenőhely és a megfelelően időzített szabadtéri tevékenység. A megelőzés tudományos jelentősége itt abban áll, hogy a bőrrel való érintkezés esélyét csökkenti, ami közvetlenül mérsékli a csípések számát.
Rovarriasztók mint kiegészítő eszközök
A rovarriasztók hasznos kiegészítői lehetnek a megelőzésnek, de önmagukban nem tekinthetők teljes körű védelemnek. A szakmai tájékoztatók alapján kisgyermekeknél életkornak megfelelő, gyermekek számára engedélyezett ( lehetőleg bio) készítményeket célszerű választani, és az alkalmazás során szigorúan követni kell az útmutatót. A természetes vagy illóolajos alternatívák gyakran vonzóak a szülők számára, de több szakmai forrás rövidebb védelmi időt és korlátozottabb hatékonyságot jelez, valamint természetességük ellenére ezek is allergiás reakciót, ekcémát tudnak okozni.
Ebből következik egy fontos tudományos-szakmai következtetés: a megelőzés hierarchikus. Először környezeti gócpontok felszámolása a legfontosabb (szüntessük meg, takarjuk le a környezetünkben lévő vízgyűjtő helyeket, ha darázsfészket találunk számoljuk föl, szükség esetén hívjunk szakembert), majd az öltözékkel mechanikusan tartsuk távol a rovarokat és csak ezután alkalmazzuk a kiegészítő riasztó megoldásokat. A sorrend felcserélése csökkentheti a védelem hatékonyságát.
Kullancsmegelőzés: a rendszeres ellenőrzés szerepe
Kullancsveszélyes környezetben a megelőzés legfontosabb elemei közé tartozik a test és a ruházat rendszeres átvizsgálása. A szakmai ajánlások hangsúlyozzák, hogy kirándulás vagy kültéri játék után a szülőnek, kisgyermeknevelőknek különös figyelmet kell fordítania a fejbőrre, fül mögötti területre, hajlatokra, derékra és bokára. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert a kullancs sokszor észrevétlenül tapad meg, és a késlekedés a csípés valamint a fertőzés kockázatát növelheti.
A megelőzés tehát itt nem pusztán a csípés elkerülését, hanem a korai felismerést és a következmények minimalizálását is jelenti. Tudományos értelemben ez a másodlagos prevenció egyik példája: ha az expozíció már bekövetkezett, a gyors észlelés csökkenti a további veszélyt.
Darázscsípés megelőzése mint környezeti kontroll
Darázs esetében a megelőzés elsősorban környezeti kontrollt jelent. Kisgyermekeknél különösen fontos a nyitott étel, ital, édes ízű termékek és a mozdulékony kültéri étkezés minimalizálása. A darazsak jelenléte esetén a szülőnek, kisgyermeknevelőnek kell a helyzetet szabályoznia, mert a gyermek még nem képes a veszélyfelismerésre. Ezért a megelőzés itt is a felnőtt által szervezett környezeten alapul.
A szakmai logika szerint a darázscsípés megelőzése nem a természetes viselkedés elnyomása, hanem annak biztonságos keretek közé helyezése. Ez különösen fontos játszótéren, kertben, pikniken vagy nyaralás során, ahol a gyermek egyszerre van jelen étel, mozgás és rovarok vonzásában.
Miért a megelőzés a legfontosabb
A megelőzés jelentőségét az adja, hogy a kisgyermekek esetében a csípések nemcsak lokális bőrtüneteket, hanem egész családot érintő terhelést okoznak. Egyetlen kellemetlen csípés alvásromlást, fokozott sírást, orvosi vizsgálatot, szorongást és a szabadban töltött időtől való tartózkodást is kiválthat. Ezért a prevenció társadalmi és családi szinten is megtérülő befektetés.
Egy jól megtervezett megelőzési stratégia három szinten működik: csökkenti az expozíciót, minimalizálja a csípés esélyét, és ha mégis megtörténik az incidens, gyorsabb és biztonságosabb reakciót tesz lehetővé. Ez a komplex szemlélet sokkal közelebb áll a tudományos gondolkodáshoz, mint az egyszerű „riasztószer-használat”.
Kisgyermekeknél a szúnyog-, kullancs- és darázscsípés elleni védekezés tudományos értelemben a megelőzés művészete. A legfontosabb cél nem a csípések utólagos kezelése, hanem annak biztosítása, hogy a gyermek minél kisebb eséllyel kerüljön veszélyes kontaktusba a csípő rovarokkal. A kisgyermek-központú szemlélet ezért mindig a környezetet, a fizikai védelmet és a következetes szülői rutint helyezi előtérbe.
dr. Czettele Katalin
Bölcsőde vezető
Iskola vezető
Orvos, tanár
A siker és kudarc üzenete a korai években
A bölcsődés kor az egyik legérzékenyebb időszak arra, hogy a gyermek megtanulja:
a próbálkozás érték, a hiba pedig nem szégyen, hanem információ.
A kutatások szerint a szülők kudarcra adott nézetei és válaszai összefüggnek azzal, hogy a gyermek később inkább fejlődő vagy rögzült szemléletet alakít ki saját képességeiről. Ez azért fontos, mert a kisgyermek nem elvont magyarázatokból tanul, hanem a szülő, kisgyermeknevelő érzelmi reakcióiból, hangneméből és visszajelzéseiből.
Vagyis a „siker” és „kudarc” nem csupán eredmény, hanem a családi és bölcsis kommunikáció része.
Haimovitz és Dweck kutatása kimutatta, hogy azok a szülők, akik a kudarcot károsnak látják, gyakrabban a teljesítményre és az alkalmasságra fókuszálnak, és ez a gyermekeknél inkább az önkamgukról alkotott képben a rögzült intelligenciafelfogáshoz kapcsolódik. Ezzel szemben a fejlődésorientált szülői attitűd a tanulási folyamatot és az erőfeszítést helyezi előtérbe.
Egy másik vizsgálat szerint a 3–5 évesek szüleinél az úgynevezett growth mindset üzenet nemcsak a gondolkodásra, hanem a konkrét tevékenységek választására is hatott. Tehát a viselkedésben későbbiekben nyomon követhető volt a megfelelő kommunikáció eredménye.
A szülő és a kisgyermeknevelő a gyermek első és legerősebb visszajelző személye. Ha az üzenet állandóan azt sugallja, hogy a hibázás veszélyes, a gyermek a kockázat elkerülésére tanul rá; ha viszont a hiba a fejlődés része, a gyermek bátrabban próbálkozik továbbiakban is. A családi, bölcsődés kommunikációban ezért különösen hatékonyak az olyan egyszerű, következetes mondatok, mint: „Most nem sikerült, de látom, hogy próbáltad”, vagy „Nézzük meg együtt, mi működhet legközelebb.” A kutatások alapján az érzelemszabályozó és kitartást erősítő szülői, kisgyermeknevelői coaching jellegű kommunikáció jobb, mint a kudarc minimalizálása vagy elkenése.
A bölcsődés korú gyermekeknél a siker nem a hibátlan teljesítmény, hanem a biztonságos újrapróbálkozás képességének az eredménye. Ha a szülő, kisgyermeknevelő túl erősen védi a gyermeket minden frusztrációtól, a gyermek kevesebb lehetőséget kap a kitartás gyakorlására; ha viszont a szülő, kisgyermeknevelő jelen van, megnevezi az érzéseket és keretet ad a próbálkozásnak, az önbizalom és a rugalmasság fejlődik. A kutatások azt is jelzik, hogy a szülői, kisgyermeknevelői bánásmód közelsége és a gyermek által észlelt szülői, kisgyermeknevelői viselkedés különösen fontos a gyermek meggyőződéseinek alakulásában. Ezért a mindennapi mondatoknak nagyobb súlyuk van, mint gondolnánk.
A siker és kudarc témája bölcsődés korban valójában arról szól, hogy a gyermek megtanul-e biztonságban hibázni. A nemzetközi szakirodalom következetesen azt mutatja, hogy a szülői, kisgyermeknevelői reakciók formálják a gyermek önértékelését, kitartását és tanulási szemléletét. A szülő, kisgyermeknevelő nemcsak nevel, hanem jelentést ad az élményeknek. És ez a jelentés hosszú évekre meghatározhatja, hogy a gyermek a kudarcot falnak, vagy fejlődési állomásnak látja.
dr. Czettele Katalin
Rózsaharmat Bölcsőde vezetője
Csipkebogyó Bölcsőde vezetője
Rózsabimbó Bölcsőde vezetője
Rózsabogarak Iskolájának vezetője
orvos, tanár
A perfekcionizmus pszichológiai csapdái a gyereknevelésben
A bölcsődéskorú (1-3 éves) gyerekek világa kaotikus:
felfedezik a szenzoros élményeket, festenek, játszanak sárban, kekszet morzsáznak. Ha állandóan idegesen takarítunk körülöttük, ez stresszt eredményez bennünk és ezt közvetítjük rájuk.
Pszichológiai kutatások szerint a szülői szorongás gyorsan átterjed a gyermekre.
Bowlby kötődéselmélete (Bowlby, 1969) hangsúlyozza, hogy az érzelmi biztonság alapja a szülő nyugodt jelenléte, nem a tökéletes környezet.
Ha minden morzsa, maszat miatt kiakadunk, a gyerek belsőleg bizonytalanná válik, mert azt tanulja: "A szeretetem a rendtől, tisztaságtól függ."
Egy 2018-as tanulmány (Lenzo et al., Journal of Child Psychology and Psychiatry) kimutatta, hogy a szülői perfekcionizmus 25%-kal növeli a kisgyermekek szeparációs szorongását.
Bölcsődei szemmel: A rendetlenség szerepe a fejlődésben
Bölcsődében nem ritka a "kontrollált káosz": homokozóban sár, festéspöttyök az asztalon. Miért? Mert ez támogatja a finommotorikát, kreativitást és önállóságot. A magyar Bölcsődei-pedagógiai Ajánlás (Oktatási Hivatal, 2020) szerint a gyermekközpontú nevelés elfogadja a természetes rendetlenséget, ha az nem veszélyes – ez fejleszti a kisgyermkek problémamegoldását, önállóságát.
Pszichológiailag ez a "megengedő rendetlenség" növeli a rezilienciát. Froebel, a bölcsőde atyja (Froebel, 1826) már a 19. században írta: a játékos "rendetlenség" a gyermek belső harmóniájának kulcsa. Egy friss longitudinális kutatás (Gopnik et al., 2022, Developmental Science) 200 bölcsődés családdal bizonyította: a rugalmas szülők gyerekei 30%-al jobb érzelmi szabályozást mutattak 4 éves korukra.
Összehasonlítás a két megközelítésről:
Hatás a gyermekre
Steril rend:
Higiénia, strukturált rutin
Szülői stressz, kevesebb játék
Szorongás, alacsony önértékelés
Megengedő rendetlenség:
Érzelmi biztonság, kreativitás
Mérsékelt takarítási igény
Bizalom, jobb szociális készségek
A perfekcionizmust az Instagram-perfect otthonok diktálják, de a valós érték a boldog család. Pozicionáld újra: "A mi otthonunk nem showroom, hanem játszótér!"
Kezdd kicsiben – dedikáld a "káosz-zónát" (pl. egy sarok a játékra), és ünnepeld a rendetlenséget fotókkal: "Ma mesterművet alkottunk!" Ez pszichológiailag dopamint szabadít fel, csökkentve a bűntudatot (Deci Ryan, 2000, önmeghatározó elmélet).
3 lépéses terv a hétköznapokra:
Határozd el: Csak veszélyes rendetlenséget tilts.
Időzíts okosan: Takaríts játék után, ne közben – ez 10 percet vesz el, de sok óra boldogságot ad.
Figyeld a jeleket: Ha a gyerek és te is vidám tudsz lenni a rendetlenségben, engedd; ha feszültté váltok, enyhén strukturálj.
Válasszatok érzelmi gazdagságot!
A bölcsődéskor nem a makulátlan padlóról szól, hanem a biztonságos kötődésről. Tudományos bizonyítékok (pl. Bowlby, Gopnik) egyértelműek: a megengedő rendetlenség épít reziliens gyerekeket, miközben ti is nyugodtabbak maradtok. Próbáljátok ki egy hétig – látni fogjátok a különbséget!
Irodalmi hivatkozások
Bowlby, J. (1969). Attachment and Loss: Vol. 1. Attachment. Basic Books.
Froebel, F. (1826). The Education of Man. Keilhau Verlag.
Lenzo et al. (2018). Journal of Child Psychology and Psychiatry, 59(10).
Gopnik, A. et al. (2022). Developmental Science, 25(3).
Oktatási Hivatal (2020). Bölcsőde-pedagógiai Ajánlás.
Dr. Czettele Katalin
Bölcsőde vezető
Iskola vezető
Orvos
A jövő vezetői személyiségeinek fejlesztése a bölcsődében: vezetői készségek megalapozása 1–3 éves korban
A jövő vezető generációjának alapját már 1–3 éves korban lehetséges elkezdeni, nem konkrét „vezetői pozícióra” készülve, hanem az alapvető lélektani képességek, viselkedési formák és önmeghatározás megalapozásával tudatosan már most lehetséges ezt elősegíteni.
A magyar, német, francia, angol és dán kutatások és szakirodalom egyetért abban, hogy ez a kor a vezetői hozzáállás, döntéshozatal, önmeghatározás és felelősségvállalás alapjainak kiemelkedő időszaka, amelyet játékos, személyes kötődésből és napi rutinokból kiindulva építhetünk fel.
Milyen készségek megalapozása szükséges?
1–3 éves korban a vezetők „láthatatlan stábját” alakítjuk ki a következő kompetenciák fejlesztése által: érzelmi szabályozás, az önbizalom, a kommunikáció, az empátia, a kooperáció és a problémamegoldó döntéshozatali hozzáállás.
Érzelmi és viselkedésszabályozás (self regulation, emotion regulation): A 1–3 éves korban a gyermek először tanul meg kitartani, várni, csalódást elviselni, dühe ellenére rugalmassá válni. Ez a jövő vezetőinek alapját adja, hiszen a vezető nem a környezetét, hanem saját reakcióit képes hatékonyan kezelni.
Önbizalom és kezdeményezés (self confidence, initiative): A korai önellátás, a kis „feladatok” befejezése, a kérdezés, a saját vélemény kifejtése („én is szeretném és tudom csinálni!”) alakítja ki azt a belső érzést, hogy a gyermek képes hatni a környezetére – ami a vezetés alapja.
Komunikáció és aktív figyelem (communication, listening): A 2–3 éves korban a gyermek egyre tudatosabban fogalmazza meg igényeit, kérdéseit. A hallgatás, a várakozás, a másik felnőtt vagy társ szavainak végighallgatása, a „miért?” kérdezés fontos alapja a későbbi vita, egyeztetés, konfliktuskezelés képességének.
Empátia és kooperáció (empathy, cooperation): A 2–3 éves korban a gyermek kezdi felfedezni, hogy másnak is lehet érzése, hogy „saját” cselekedete másokra is hat. A sorban állás, az osztozkodás, a közös építkezés, a játék közösen alakítja ki a jövő vezetőjének empatikus és kooperatív hozzáállását.
Problémamegoldó gondolkodás és döntéshozatal (problem solving, decision making): A kisgyermek mindennapi, játékos kihívásokon (pl. torony leomlása, eszköz keresése, konfliktus pár perccel később) keresztül gyakorolja a döntéshozatalt – ebből a kognitív alaprendszerből építkezik fel a későbbi vezetői gondolkodás.
A fejlesztési készségek és módszerek rövid összehasonlítása
Az alábbi táblázat a kulcskészségeket és a különböző nyelvi/szakmai környezetekből (angol, magyar, német, francia, dán) összegyűjtött jellemző módszereket mutatja be, melyeket bölcsődéinkben tudatosan a napi teendők, napi játék és foglalkozások során alkalmazunk, inkluzív fejlesztésben a hozzánk járó kisgyermekek javára felhasználunk.
Készség Módszerek
Érzelmi és viselkedésszabályozás Játékfejlesztés, rituálék, érzelmi támogatás
Önbizalom és kezdeményezés Önálló választások, kis feladatok, pozitív visszajelzés
Kommunikáció és figyelem Párbeszéd, történetmesélés, szerepjáték
Empátia és kooperáció Sorbanállás, közös projekt, konfliktuskezelés
Problémamegoldás és döntéshozás Strukturált játék, egyszerű döntések, irányított problémamegoldás
Magyar bölcsődei jelenkutatás: 1–3 éves korosztály
A magyar bölcsődei szakirodalom kiemeli, hogy a 1–3 éves kor legfontosabb tartalma a „játékfejlesztés”, a „differentiált nevelés” és a „napi rutinokban rejlő nevelési lehetőségek személyesített tervezése”. A 0–3 éves korosztály fejlesztését a játékfejlesztés, a mozgás, a beszéd, a napi rend és a biztonságot adó kapcsolatok közötti egyensúly határozza meg.
A Rózsaharmat és a Csipkebogyó és a Rózsabimbó Családi bölcsőde gyakorlatában a következő módszerek játszanak kulcsszerepet a vezető generáció alapjainak megalapozásában:
Játékfejlesztés: a szabad, strukturált és szerepjáték egyaránt alkalmas a kisgyermek saját stratégiáinak kialakítására, döntéseinek és kísérletezésének elősegítésére.
Napi rutinok és rituálék: a játék, étkezés, alvás, játék újra strukturált sorrendje biztonságot és előrejelezhetőséget ad, ami elősegíti az érzelmi szabályozást.
Érzelmi támogatás: a kisgyermekek számára a „miért?” kérdezése, a „nem baj, próbáljuk meg újra” vagy „látom, hogy dühös vagy, de segíthetek” típusú mondatok a későbbi vezetői öntudat és konfliktuskezelés alapját adja, ezért a miértekre minden esetben választ kapnak.
Angol és francia tapasztalat: játékfejlesztés és szociális érzelmi fejlődés
Az angol, amerikai és francia szakirodalom kiemeli, hogy a vezetők sikerességénél a legfontosabb a szociális–érzelmi fejlődés (SED), amelynek alapjai 0–3 éves korban kerülnek lerakásra, ezért indul hatalmas előnnyel vezetői karrier szempontjából az, aki bölcsődébe jár, különösen a mi bölcsődéink egyikébe. A játékfejlesztés, a csoportjáték, a szerepjáték és a konfliktus megoldás játékos környezetben zajlik; ezek a tevékenységek egyben a későbbi vezetői hozzáállás, felelősségvállalás és döntéshozás alapját alakítják ki.
A francia maternelle modell (kisgyermekkor oktatás) a „whole child” (teljes gyermek) elvét alkalmazza: a társas, érzelmi fejlődés mellett a nyelvi fejlődés, mozgás fejlődés, felfedezés és környezet orientáció egyenlő súlyt kap. A francia szakirodalom szerint a 2–3 éves korban a gyermek már képes „shared leadership”-re: közös játék, közös projekt, a csoportvezetés kis feladatokkal való gyakorlásra.
Német és dán vélemény: az élményen át jutunk a vezetőfejlesztéshez a napi rutinokban
A német és dán szakirodalom hangsúlyozza, hogy a vezetők fejlődése nem a „leader” pozíció megszervezésével kezdődik, hanem a napi környezet minőségével, a pedagógus szerepével és a játékalapú tanulással.
A német ECEC-(Early Childhood Education and Care) kutatások szerint a vezetői alapokat a következőkben lehet megalapozni:
Nagyon stabil, jól strukturált, de játékos környezet: a gyermek biztonságban érzi magát, így tud kísérletezni, hibázni, újra próbálni.
Kiemelt figyelem az egyéni igényekre: a pedagógus, bölcsődei kisgyermeknevelő a gyermek saját érdekeinek és kísérletezési hajlandóságának támogatására összpontosít.
A dán ECEC-kutatások szerint a „high quality” bölcsődei környezetben a gyermek:
saját érdekei mentén választ játékhoz (choice-based play),
tanul, hogy várakozás, sorbanállás, turn-taking normális,
közös projektek, játék közben tanul felelősséget vállalni.
Összefoglalás: vezető generáció nevelésének, gondozásának alapjai 1–3 éves korban a bölcsődéinkben
A jövő vezető generációjának megalapozásához 1–3 éves korban a következők alapját kell kiépíteni:
Érzelmi szabályozás és biztonságos kötődés
Önállóság, kezdeményezés és kis feladatok vállalása – ezek a vezetői önbizalom és felelősségvállalás alapjai.
Kommunikáció, hallgatás, szerepjáték, amely a későbbi kollaboráció, egyeztetés és konfliktuskezelés alapját adja.
Empátia, kooperáció, csoportjáték – ezek a jövő vezetőjének emberközpontú, teamorientált hozzáállását alapozzák meg.
A magyar, német, francia, angol és dán szakirodalom közös alapelvei a játékfejlesztés, a biztonságos kötődés, a napi rutinok és a pedagógus-kisgyermeknevelő empatikus, egyéni odafigyelő jellegének kiemelésével segítenek a jövő vezető generációjának jól felépített alapjait 1–3 éves korban megalapozni.
Készítette:
dr. Czettele Katalin
Homeopátiás orvos, Általános orvos, Bölcsőde orvos
Rózsaharmat Bölcsőde és Csipkebogyó Bölcsőde Intézmény Vezetője (Délegyháza)
Rózsabimbó Családi Bölcsőde Vezetője (Budapest 22. kerület)
Rózsabogarak Speciális Iskolája Vezetője (Budapest 22. kerület)
Felhasznált szakirodalom
Quarterdeck – „Leadership Skills for Kindergarten: Early Development Guide”
ScienceDirect – „Cognitive foundations of leadership skills in early childhood: An empirical study” (2025)
Leadership in Education – „Leadership in Early Childhood Settings” (PDF)
Aalborg University – „Quality in Early Childhood Education and Care Through Leadership” (2026)
RLP Forschung – „Latent leadership profiles of German preschool leaders and …”
Stepping Stone School – „Leadership Starts Early: How Preschool Builds Confidence and Responsibility in Children”
ScienceDirect – „“I want to be the line leader!” Cognitive and social processes in early …”
Pedagogical Curriculum for the Early Years at ISH (PDF)
Leadership and Management in Early Childhood Education – Higher Education Compass (Germany)
Edutraining – „Early Childhood Care and Education Focus – Paris (France)”
Zsebinet – „Fejlődési mérföldkövek kisgyermekkorban: mit kell tudni az 1–3 éves korrol?”
Eurydice – „Early childhood education and care – Hungary”
Opportunity Institute – „Focus On Early Learning: Lessons from the French Ecoles Maternelles” (PDF)
ZERO TO THREE – „24–36 Months: Social Emotional Development”
Michigan.gov – „Social & Emotional Development Milestones for Toddlers (1 – 3 Years)”
ECE University – „How to Build Emotional Regulation Skills in Preschoolers”
RWJF – „Social Emotional Development in the First Three Years”
NWCommons – „Social and Emotional Skills Develop Through Play Based Learning” (PDF)
21K School – „Social Emotional Learning in Early Childhood: A Guide for Parents …”
21st Century School – „9 types of play based learning in early childhood education”
Hogyan beszéljünk 3 éves gyermekeknek a karácsony csodájáról?
3 éveseknél a karácsony a csodáról, a melegségről szól, nem a részletes magyarázatról – hangsúlyozza a kisgyermekgondozói szemlélet, amely a fantáziát és a csodában való hitet táplálja anélkül, hogy félrevezetne. Rövid, ismétlődő saját szavas mesékkel, végén kis variációkkal építsük fel a várakozást, mindig ugyanazt a történetet mondva, csengőhanggal vagy lámpafénnyel kísérve.
Kerüljük a bonyolult részleteket, mint a pontos ajándékhozó (Jézuska, angyalok); fókuszáljunk a közös örömre: "A Karácsony olyan, mint egy nagy ölelés a családdal, fényekkel és finom illatokkal."
Bölcsődei kisgyermekgondozóink hangsúlyozzák a biztonságos, érzékszervi élményeket, amelyek építik a fantáziát anélkül, hogy túlterhelnék a kicsi gyermekeket.